A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képzelet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képzelet. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. április 11., szerda

Elképzelt naplóbejegyzés

Ha mondanám, se tudnád, milyen napok voltak;
Nem jutott a tejből sem sok, sem kevés.
Újság volt abroszunk, s folyton súroltak
Kezeink nem járta szappan, csak kövér verés

Mocskosan éltem az utcán csavarogva
De a Mama tiszta illatától bódult a ház
Kezem helyett repedt mosóteknőt fogta
S megvarrta éjjel ruhámon a szakadást

Az ég vizein mos, felold’ ta kékítője
Múltam délibábján gyakran elmereng
S nagyon fáj, hogy el sem búcsúzhattam tőle
Gondolatom most kitölti harc és szerelem

Tiszta szívvel írok, bár nem lettem Szegeden
Sem tanár, csak töltőtoll-koptató legény
Csak azt a magyar, ízes Szép Szót szeretem
Én, világ bolondja, a gazdagon is szegény






Fullextra:

Hozzászóló: Julianna
(Ideje: 04-11-2007 @ 01:13 pm)
Comment: Te "világ bolondja, a gazdagon is szegény", nem hiába koptatod a tölőtollad. Érdekes a naplóbejegyzésed. Régi emlékeket idézett fel bennem a vers. Meg is hatódtam.

Hozzászóló: veva
(Ideje: 04-11-2007 @ 02:05 pm)
Comment: Igazán jól sikerült ez a JA köszöntő! :)) Grat!

Hozzászóló: Netelka
(Ideje: 04-11-2007 @ 02:06 pm)
Comment: Alkalomhoz illő vers. Gratulálok!

Hozzászóló: wanderer75
(Ideje: 04-11-2007 @ 02:16 pm)
Comment: Igen, nagyon jó, J.A. naplója!:)

Hozzászóló: Tupir
(Ideje: 04-11-2007 @ 08:59 pm)
Comment: Méltó megemlékezés. Soraid olvasása nyomán életre kel a költő.

Hozzászóló: Eroica
(Ideje: 04-11-2007 @ 09:07 pm)
Comment: Hú, de nagyon tetszik! Gratulálok!

Hozzászóló: Móka
(Ideje: 04-11-2007 @ 10:25 pm)
Comment: Olvaslak és olvastalak.Mint mindig.Gratula

Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 04-12-2007 @ 10:39 pm)
Comment: Érdekes volt, tetszett...:))))

Hozzászóló: blue
(Ideje: 04-13-2007 @ 11:02 am)
Comment: Teszett.

2005. augusztus 10., szerda

A kilencedik napon

Kilenc napja égek, szüntelen
Feszített íj húrja: bűntelen
Erőtől rezdülő szálakon,
Gyöngyözve izzadó lábakon
Mosolygó szemeid szántanak,
Meztelen ujjaid játszanak

Fékezem, soká már nem lehet
Pattanva pendülő képzelet
Elsüvít gondolat szárnyakon
Kedvesem, óh mikor láthatom?
Mint csöndbe’ elfúló vad sikoly
Tébolyban bősz vágyam felrikolt

Nem vagy itt, hiába kérdezek
Gyönyörbe pusztulva vétkezek
Csend ringat: elmúló fájdalom
Távol kong, üresen fáj dalom
Könnycseppé gyűlsz bennem; véget ér
Kilenc nap: eladtam lelkedért

2004.