Jöhetnek metsző, fagyos, novemberi szelek,
Utadra rendeltettem, hogy elkísérjelek.
Tenálad húzódtam meg, vállam tartja vállad,
Kedvesem, ezt kerested, s nálam megtaláltad.
Április messze még és előttünk sok holnap,
Ne kérdezd, ha fáj is, ha nem látsz is, hogy: hol vagy?
Arcod heve lepel: elolt emlék tüzeket,
Kezed, ím megfogtam, s a jövő válaszol Neked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése