2004. szeptember 7., kedd

Arcodra írtak...

Arcodra írtak csendes évek
Mély jeleket hordozol belül
Hová tűntek a sejtelmes fények?
Pilládra néma árnyék vetül...

Kosárba szedett érett gyümölcs:
Asszony öled és a buja vágy
Találkát adott együgyűnek bölcs
Éhesen ment mégis tovább

Két-szívünket az éj egybe
Percekre forraszthatta össze
És bőrt karmolón szeretkezve
Kiáltón lángolt a vágy közte

Szép szemeid szarkalábak járják
A meggyúlt tűz elcsendesült
Szomjú ajkaid hiába várják
Csicsergő madarad végleg elrepült

1 megjegyzés:

Zsolt Kormann írta...


Fullextra

Hozzászóló: csingi
(Ideje: 09-07-2004 @ 01:00 pm)
Comment: Letörölhetetlen és örök jelek/mégis van értelmetek/mert az emlékek szépek/s tartalmat adnak a bölcsességnek.
A versed szelíd, és értő.

Hozzászóló: Naics
(Ideje: 09-07-2004 @ 02:42 pm)
Comment: Ha bánt valaki ne törödj vele arcodon legyen mindig mosoly még ha fáj ki mit mond,ne törödj vele légy önmagad. Szép vers szívhez szóló szép nagyon .