kezeljétek kissé baját,
csak épp, hogy éljen, annyira,
töltse ki húsz éve legjavát.
fűtetlen nyirokban mezitláb
éhezzen, míg él, eleget,
viselje elholtak ruháit
és fején a gyilkos bélyeget.
Vádolják milliók örökké,
míg bomolva megtébolyul,
töltse ki húsz éve legjavát
pince hűvösében, alul.
Támasszátok fel most Principet
Legyen egy mai rémalak,
ki elvágta testünknek szövetét,
élő karokat, lábakat.
Rángassátok holtjából is elő,
kínja legyen jajszavával teli,
vegyetek el tőle most mindent,
mi jogos méltóság, s emberi.
Hadd senyvedjen meg a nyelve
a rothadt, retkes bőr alatt,
hadd nyomja göthös tüdejét
a vér súlya, mi hozzá tapad.
Hozzátok előmbe Principet
ha letöltötte évei javát,
hadd húzom fel az első fára,
hogy páholyból nézze a halált!
Nézze, hogy népeknek mit hozott:
szenvedést, két világháborút,
nem csak két kiontott életet,
de millió csonka szomorút.
Aztán legyintek csak: hagyjuk,
kár lenne értékes kötélért,
már megtörtént nyugszik haragjuk,
a szerencsések pedig túlélték
2022-06-04
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése