2004. október 24., vasárnap

Oly ismerős ez...

Oly ismerős ez...
Szerelem-völgybéli dal
Ágak közt szálldos

Zakatol az agy,
A szív húrja megszakad,
S alant egy város:

Szépen kerített,
Mosolyban fürdik földje,
De kertje zárva

Csicsergő lombok
Közé fészkelt az élet,
S fáin madárka.

A domb lankáján
Kastély áll, lakatlanul
Zár van rajt’, s retesz

Simogató szél
Hoz csak néha híreket
Oly ismerős ez...