Álmodom, Róla…
Messzi éveket
Kerget homlokránc
Tél volt,..tévedek?
Csendesült mosoly
Játszott az ajkán
Oly sejtelmesen.
Tűnődtem Tanján
Nem bátortalan,
Egyszerű lány ma;
Néva városa
Magába zárta
Termek hűs köve
Léptén visszhangoz,
Mégis szomorú
Várja, hátha hoz
Valamit Neki
De csak titokban:
(Nem illik ilyet)
Hangosan dobban
Szíve, s könnye hull
Egy levél jönne
Szó, vigasztaló,
Vajh’ hová öntse
Érzése árad
Hogy majd meghasad
Hiába citált
Csitító szavak
Már nem használnak:
Leomlott a vár
Szél cibál zászlót
S viharban a táj…
1 megjegyzés:
Fullextra
Hozzászóló: Audrey
(Ideje: 09-28-2004 @ 09:19 pm)
Comment: Szép vers... Biztosan minden Tanja álmodik valamiről, ami talán nem válhat valóra.
Hozzászóló: csingi
(Ideje: 09-28-2004 @ 09:54 pm)
Comment: Érdekes. Kicsit expresszív. Vagy inkább szimbolista.
Hozzászóló: LunaPiena
(Ideje: 09-29-2004 @ 07:11 am)
Comment: Puskin örök :)
Hozzászóló: ukume
(Ideje: 09-29-2004 @ 07:56 am)
Comment: Ó, igen! Amiről csak álmodik az ember, arról jobban lehet írni:) Nagyon jó!
Megjegyzés küldése