Szó a terror helyett.
Befogni a pörös
szájakat nem lehet!
Léleknek világa
szélfútta virágon
szabad szirmok tánca:
mint fiam, úgy ölel,
kezében holnap van,
rég várt mosoly, jövel!
Emelt fő, szolgasors
helyett, hogy ki bérért
remeg, s földig hajol,
felálljon ma küzdve,
s ősi ellenségét
Földhatárig űzze!
Szegénnyé tett ember
lassan tán halni mer,
miért eddig nem mert.
Remény a nincs helyett,
szőlő is jut talán,
meg óvó szeretet.
Reppen a madárka
„kalitja kinyitva”,
boldog dala szálla.
Hajnal háztetők felett,
március, ébredés
hosszú telek helyett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése