Kinn jártam a Ligetben ma délután
sétálni valahogy olyan jól esett,
a fák között a régi játszótéren
önfeledten játszott egy csapat gyerek.
Rájuk gondolok, mikor e verset írom,
hogy szabadnak lenni milyen csuda jó,
egyszerű lesz e strófa, jól tudom,
s nem oly szomorú, mint néha a való.
Kinn jártam, s az első naplementét,
mely október elsején szemembe nevetett
bámultam, s tükrét is a tó színére szórva…
Visszapillantva könnyben úszott az a csapat gyerek
Rájuk gondolok, mikor e verset írom,
s bensőmből áradni kezd valami, lehet..
a fák között a régi játszótéren
önfeledten játszott egy csapat gyerek.
(pályázat)
