S e szél zúgja a máig el nem avuló szózatát
Rongyos, parasztruhás fiat, s nyomorított asszonyt,
Szemeim Budára tolongó polgárokat látnak
Kiknek fegyvere a jog, s egy akarata elég
Föltámadott hát a nép, eget-földet ijesztve
S ma nem rajtatok múlik, hogy megvéditek-e a várat
S lehet, a bársonyszékkel együtt süllyednek mélyre hajók
Országalma és jogar kezében, vállán bizony palást
És letörölve arcáról a lelkébe oltott alázat
Ha élhettél volna tegnap, mikor vad tengerek
Feszültek a kordont tartó pártos partnak
S zászlajukra varrott kemény, igaz szókért
Vérükkel fizethettek konok, nyakas emberek
Nem, nem állnál szótlan a terelt tömegben
S nem volna ápolt arcodon elnéző mosoly
S mert nem te vagy, kire ráfagyott a döbbent rettenet
Nem érted, nem hiszed a zászló lendülését
Melybe láthatatlan szélörvények kapkodnak
Veled hal majd kicsinyes akarásod, névtelen temet
Talán nem tetszik, ha mondom: milyen jó is élni!
Ma együtt lépdelni zászlórúd-tartók között
Énekelve: rabolt kincsből alamizsna nem kell
Hallom hangtalan félelmetek, mert ama napot idézi
Mikor börtönéből kiszabadult a szárnyaszegett szó
És elindult felétek, akiről tudni nem akartatok
Sima modorotok mögött, hej, azt az érzést ma is érzi
Bátran merít belőle másfélszáz évnél idős’b gondolat
Hogy még ma véghez vigye felbuzdult hevünket
Mert látni is akarjuk, hogy egünkön tizenkét csillag fénylik
1 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 03-15-2008 @ 09:50 pm)
Comment: Nagyon szép, felemelő sorok. Puszi: Andi
Hozzászóló: bla
(Ideje: 03-16-2008 @ 06:34 pm)
Comment: Zsoloo! Ne haragudj, de ez nem te vagy...
Hozzászóló: zsoloo
(Ideje: 03-16-2008 @ 11:06 pm)
Comment: Megmondom(írom) őszintén, kicsit megbántott ez a dolog. Nem azért, mert föl sem tételezted rólam, hogy ilyen komoly témákba belepiszkíthatok egyáltalán, mert nyilvánvaló, hogy magyarázkodni nem fogok, mely, eddig ismeretlen oldalaimról miért nem adtam számot eleddig, vagy éppen miért most adok, de így beskatulyázni és így elmenni szó nélkül a többségnek emellett...valahogy nem erre számítottam. Talán egy konkrét kritikai észrevétel, egy, a rosszaságának velejére rátapintó keresetlen, de őszinteségében nyers és igaz kifakadás többet használt volna. Vagy közhely a forradalom napján a forradalomra emlékezni? kényes, netán avitt? Nem értem és nem is akarom megérteni ezt a viszonyulást. Talán elég a törhetetlen, lenyelhetetlen, műanyag építőkocka, pár tiszta pelenka, és boldogan gügyögve mehet játszani a csipet-csapat, ahova való: csacsipacsizni, hármat kívánni, vagy más, komoly elfoglaltságot találni a kiskerti homokozóba...
Hozzászóló: zyuwataneo
(Ideje: 10-20-2009 @ 10:13 pm)
Comment: Bla nyomós érveit, s ezzel kapcsolatos idézeteit nagyon hiányoltam a kommentjében. Effélék hiányában pl. én nem is igen szoktam komolyan venni ennyire az olvasói kommenteket. Úgy vagyok vele, mint a Kishercegben a földrajztudós a kutatókkal. Megkívánom, először is , hogy mutatóba szép nagy köveket hozzanak bizonyíték gyanánt! Aztán ha a kövek elég súlyosak akkor, majd eldöntöm, hogy japánkert készüljön-e belőle, balfaszságom örök mementójául, vagy a kutató lábujjára dobáljam-e vissza inkább................Zsoloo, irigylem precizitás, és tárgyilagosság tekintetében az energiádat!....:D... Egy linuxos fórumon hallottam az egyik jófej - kockafejtől a következő megjegyzést . :Vigyázz mit mondasz, és hogyan kérdezel! A válaszom legfeljebb olyan kimerítő lesz csak, amilyen hosszú, és precízen feltett volt a kérdés. ...(lol) Zyuwataneo
Megjegyzés küldése