Jutka barackot evett és nevetett
Szép mosolyára fehér gyöngysor villant
Titkolnunk titkunk már nem soká lehetett
Te lettél az, kire most már lopva pillant
Mikor a napsugár csiklandozza talpad
És rugódva játszol, próbálva a méhet
Nem tehetsz róla, hiszen Téged akartak
Minden mozdulatod újabb csöppnyi élet
Picurka kis kezed a hang után nyúl éppen
A másik a zsinóron, el nem engeded
Formálnád ajkaddal, de nem tudod, még nem
Tudom, hogy ragyog már, bár csukva van szemed.
2004 08.08.
