2004. szeptember 6., hétfő
Szeress, szeress...
Szeress, szeress, álmodj legalább
Dalold, dalold bátran, a kinn rekedtek dalát
Túlélni a fájó nehéz perceket
Egyedül gyötrelem, óh nem is lehet
Szeress, szeress, ölelj legalább
Simogass hangoddal, gyere, gyere hát
Most még szorít, de ha féltőn Reád nézek
Ajkamon meglátod a cseppenő mézet
Szeress, szeress, vagy gyűlölj legalább
És ellépve menj mellettem tovább
Ne szégyelld a csókot, hogy titokban adtad
Egy hangja sem szólt hiába dalodnak
Szeress, szeress, hisz szeretni kell
Mint csecsszopó ajkán tejben fürdő mell
Lágyan, telten, ringva férfiat is nyugtat
Mit míg reggel ébred, soha meg nem unhat
Szeress, szeress, és ha vétkezni kell
Ne gondolj holnapra, egy szóval felelj
Rejtsd el fürtjeimben szárnyas könnyeid
Hidd, hogy együtt húzva, könnyűk terheid
Szeress, szeress, egyszer temetni kell
Álmot, kedvest, a fényt, úgyis sír nyel el
Mire vársz még? Hazudj! Mert az életért
Kevés lesz az igaz, hogyha véget ér…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Fullextra
Hozzászóló: csingi
(Ideje: 09-06-2004 @ 07:44 pm)
Comment: Zsolt, ez az utóbbi időid legszebb verse. Minden elfogultság nélkül.
Hozzászóló: csizi
(Ideje: 09-06-2004 @ 08:46 pm)
Comment: Igazán szép !:)
Hozzászóló: Bogika
(Ideje: 09-07-2004 @ 08:00 am)
Comment: A "férfiat" szót át kellene gondolni.
Hozzászóló: zsoló
(Ideje: 09-07-2004 @ 09:23 am)
Comment: ...átgondoltam...szerintem belefér ennyi szabadság. Vagy tegyek ki valahova aposztrofot? Köszi, az észrevételt!
Megjegyzés küldése