Szavam szép szemednek kész regény,
mit ott hagytam tegnap este,
a padon, hol együtt egyedül kereste
a szerelmet magának két idegen.
S aztán mégis kihűlt reggelre,
ott maradt a park, szél járja hidegen,
színes álmok forgója eldobva hever,
az ember felébred józanul a mába,
s látod, mégis álmodni, írni, lenni kell!
Ültünk egymás mellett a padon,
siratsz-e kedves, ma már nem tudom,
mert e rög - mint mi voltunk - hallgatag,
elválaszt egy század néma lepke-szárnya;
szerelmünk bezárva, búsan ott maradt.
Hogyha itt lennék ma, tudom, értenél.
Szavam szívedbe rejtett kész regény,
mit ott hagytam tegnap este,
a padon, hol együtt egyedül kereste
a szerelmet magának két idegen.
átirat: József Attila: Ülünk egymás mellett a padon (1921)
mit ott hagytam tegnap este,
a padon, hol együtt egyedül kereste
a szerelmet magának két idegen.
S aztán mégis kihűlt reggelre,
ott maradt a park, szél járja hidegen,
színes álmok forgója eldobva hever,
az ember felébred józanul a mába,
s látod, mégis álmodni, írni, lenni kell!
Ültünk egymás mellett a padon,
siratsz-e kedves, ma már nem tudom,
mert e rög - mint mi voltunk - hallgatag,
elválaszt egy század néma lepke-szárnya;
szerelmünk bezárva, búsan ott maradt.
Hogyha itt lennék ma, tudom, értenél.
Szavam szívedbe rejtett kész regény,
mit ott hagytam tegnap este,
a padon, hol együtt egyedül kereste
a szerelmet magának két idegen.
átirat: József Attila: Ülünk egymás mellett a padon (1921)
1 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: fényesi
(Ideje: 04-12-2017 @ 08:24 am)
Comment: Tiszteletem! Üdvözöllek! fTJ
Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 04-15-2017 @ 01:01 pm)
Comment: Ötletes, szépen idéző vers, és bennem külön fogott a személyessége, a történet keretessége mellet a szépen húzott íve is. Örömmel olvastalak. aLéb
Megjegyzés küldése