2009. szeptember 12., szombat

És azon is túl

- Az igazán érdekes az maga a semmi - mondta a Szóló
Mindketten elméláztak. Nem először, nem is utoljára. A két esszencia, mely nagyon is különbözött egymástól, most hasonló, immateriális, mélyszürke árnyalatú planetáris füstködökben pompázott, minden variációban megjelentek már egymásnak és minden másnak.
-Hogy? Mit mondtál? - kapta fel a fejét a Vezérlő.
Szóló és Vezérlő. Nevezzük őket így, a közöttük levő túlságosan bonyolult kapcsolat ellenére, mint legközérthetőbb címen.

Elmúlt a kvantum. Egy darabig csend volt. Érezni lehetett a minden határon túl tágult tér lágy megfeszülését, mely, mint parittya a kéz akaratának, finoman ellenállva jelezte, hogy nem. Ennyi és nem tovább. A végtelen statisztikailag meghatározott egyensúlyi pontján kiegyenlítődött az erő és az energia, a szerteszóródott anyagi atomok között millió fényévek távolságából ható láthatatlan, gravitációs pókháló szálai megfeszültek.
Mondhatnám, hogy három és fél kvadrillió a négyzeten-szer ezer évszázadig, de ez számunkra nem jelent sokat, számotokra pedig teljességgel felfoghatatlan.
A vég véget ért és a kezdet még nem kezdődött el, marad néhány nosztalgikus év a fordulópont körül, ami teljesen megengedhető ilyen esetben. A kör érintője előtt is kör a kör és utána is az marad, aki érti ezt, az nem csodálkozik a szingularitáson.
Különben is, miért csodálkozna? Nem volt olyan, ami meg ne történt volna.
- Öregszel?
- He? Már megint mi bajod van? Számolok, nem látod? A majdani epicentrum a végtelen mínusz zenit az ennediken tartományban várható. A mikor még nem realizálható, a kvantum időhosszát még nem tudom.
- Gondolom, visszafelé is ugyanannyi. Ugyan már, lazíts! Totál sötét van. És mint mondtam, totál semmi.
- Hát nem- vonta határozottabbá a saját kondenz elegyét a Vezérlő - nem azt mondtad, hogy sötét van, ami bár jogos és igaz- hanem azt, hogy érdekes. De ugyan mi?
- Ez itt. Az, hogy bár megnyilvánulunk, még sincs semmi közvetítő anyag, pólustalan és üres, az utolsó energiakilövellésen túl, a határtalan semmi közepén arról filozofálgatunk, hogy minek van vége és mi lesz ezután. Az, hogy egyáltalán itt lehetünk.
- hát szerintem inkább szükségszerű -próbálta lezárni Vezérlő a sekélyesnek értékelt eszmefuttatást
- Nem, nem-védte álláspontját a Szóló- most dől el, milyen lesz a következő ciklus, a kezdeti feltételek, emlékszel? Olyanok lehetünk, akár a teremtő! Egy Isten.
- Már megint ez az ostobaság! Hányszor mondjam el, hogy minden meghatározott, meglöksz egy golyót, az eltalál egy másikat, hatás, kölcsönhatás, gravitáció, tér-idő görbék…
- Talán nem. Nem csak. Talán ezúttal más lesz.
- Ez egészen kizárt, tekintve, hogy mi írjuk a forgatókönyvet. Egyébként is, hogy jut eszedbe ez a micsoda is? Isten? Különben is, mi a definíciója egyáltalán? Hogy fog a többi anyagi komponenssel együtt funkcionálni?
- Még nem tudom, csak érzem, hogy jó lesz, és kell.
- Már bánom, hogy beavattalak ebbe a buliba.
- Csak hadd gondolkozzam el kicsit, adj egy trillió évet!
- Sok! A negatív spirál pályagörbéknek be kell indulniuk százmilliárd év múlva, addig ezt az izét is be kell integrálnom a kezdeti feltételek közé…
- Dehogy kell, épp ez az, tőlük függetlenül fog létezni..sőt, ha jobban belegondolok, tőlünk is.
- Hát ez botrányos- hüledezett a Vezérlő – hogyan rendelhetnénk alá egy létező anyagkonglomerátumot egy független vezérlőnek?
- Na ez a jó kérdés, de úgy érzem, meg tudom csinálni. Különben is majdnem időtlen idők óta ezen agyalok..
- Százmilliárd év, utána beszélünk.
- Oké.
Aztán eltelt ez is.
-Szóval?- kérdezte a Vezérlő
-Mehet!-mondta a Szóló
A holtpont elmúlt, a végtelen számú galaktika most már mérhető, negatív gravitálásba kezdett. Sőt Vezérlő adott egy apró, általános lökést is hozzá – ami tekintetbe véve az esszenciájukat, azért nem is volt annyira apró.
- Kapcsold be! – mondta Szóló Vezérlőnek.
- Rendben! – Kacsintott Vezérlő
Feldübörgött a mélység mögül egy hang, melytől őket is kirázta a hideg. De nem volt ellenséges, sőt ellenkezőleg, biztató és reményt keltő érzés kerítette hatalmukba őket is a hallatán.


-Legyen világosság!


-Hmm..nem rossz- reflektált Vezérlő
-Ezzel eljátszunk egy újabb kvantumig -mondta a Szóló


2009-09-12

Nincsenek megjegyzések: