2004. március 17., szerda

Csóktolvaj

Csak egy ici-pici csókra vágyom Tőled
Miért lopnék többet ma még Belőled
Annál, amit amúgy is szívesen adsz
Anélkül, hogy Tőlem félve elszaladsz

Holnap úgy is Te fogsz odajönni hozzám
Kérlelni az ajkam csókomért a szám
S nem leszek bolond, hogy vissza ne adjam
Hiszen Tőled is csak kölcsönbe loptam

Csalogató csali csibész csókom íze
Ott marad ajkadon, piros rúzs a színe
Nem felejtem Rajtad, Ó ne félj, sokáig
Csak míg bomló hajad lehull a vállig

Ha elhozod, ha nem: visszajövök érte
Egy hang azt súgta biztatva ígérte,
Szívem hölgye csókot nékem lopva ad
Mert adósom ebben nem szívesen marad