Egy éve, igen bíztam még nagyon
Tapintva az utat Feléd szelíden
Büszkén, hogy nemsokára láthatom
Aranyló, vagy barnás lesz, vagy milyen?
Egy éve, igen reménytelin indult
Hisz oly nyugodt volt a tegnapi
Tervekkel, s ábrándokkal, így múlt
Leültünk gondolatoddal játszani
Egy éve, igen akkor is átkarolt
S lehunyt szemmel búcsúzott a nyár
Elmúló fürtjeire csókolt a Hold
S egyre biztosabb lett az a talán
Egy éve, igen már elrejtőztek
A Téged féltve váró kis cipők
S a kezek eggyel többre főztek
Meg-megállva, mélázva az időn
Egy éve, igen még hittük jössz Te
Picuri kis kezeddel felénk nyúlva
Becézve ringattunk, óh, te Szöszke!
Egészen úgy, mint majd pár nap múlva…
Egy éve, igen milyen-milyen más volt
Szívembe zárul a csöndes pillanat
Hangod vélem, amint nevet, s táncol
S a tenyér a hason simogatón tapad
Egy éve, igen… az emlékek gyűlnek
Még nem tudtam, mik azután jöttek
S az emlékek közé cseppek is vegyülnek
Mert megüzented: nem láthatunk többet
