2003. december 31., szerda

Nektek

Itt lógunk a neten szőve titkos álmaink
Keresgélve egymást, szívünk hullámsávjain
Néha sírunk, mert hiába szól rádió-adónk
Vagy épp mondat közben elakad a szónk

Egy-egy hangos jelre rögtön felriadunk
Mégis vágyunk szólni, mert magunkban vagyunk
És oly csodálatos, mikor együtt ülve
A papíron hűen áll a szellem igaz tükre

És mily jó látni ajkad, hogyha örömmel ad
A szeretetből készült ajándék-szavakat
Kinek gyógyírt jelent, talán lélek-sebre jó
Másnak új reményt hoz a vigasztaló szó

Ilyenek vagyunk mi, néhol sáros szentek
Gépírásba ömlött érző-vérző lelkek
Itt lógunk a neten, szőve titkos álmaink
Keresgélve egymást szívünk hullámsávjain…