2022. március 14., hétfő

Hallottam hírét halálnak

Hallottam hírét halálnak,
s hogy tébolyult tekintetet
földön ismét körbejárat,
kevélyen oltva lelkeket.

Elnémult ajkam: nem lehet,
hogy újra, kézbe simulva
szólaljanak a fegyverek,
csak embervértől csitulva.

Szédülve ültem le kőre:
mint ki félve attól szorong,
jövőt már nem lát előre.
Ember, nem lehetsz ily bolond!

Hallgatni kéne a csendet,
mikor sok láb együtt dobog,
s a friss légből szívni egyet,
mert hallgatni bölcsebb dolog.

Tudd, ok mindig terem bőven,
s háborúk hírét hallani.
Mi szép, nem múlik, időtlen,
megmarad jónak mind, ami

tiszta, s kedvel napvilágot,
ki nem csörtet karddal, vakon,
s őriz rábízott virágot,
esze jól vigyáz holnapot.

Bújjunk-e sötét pincékbe,
mint őseink tették, újra,
amíg jelt nem ír az égre
újból ama béke ujja?

Inkább tollal egy találat.
Szavakkal ölje meg dölyfét.
Adjon dobzódó halálnak
leckét a bezárt öröklét.

Tudd, mi tollal vívjuk harcunk.
Fuss, ha védtelenre támadsz,
elűzünk, de nem haragszunk,
nálunk nyugtot nem találhatsz!


2022. márc 6.


A dőlt betűs sorok tartalmi része Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. verséből idézve









1 megjegyzés:

Zsolt Kormann írta...


Fullextrán hozzászólások:

Hozzászóló: prayer
(Ideje: 03-07-2022 @ 08:28 pm)

Comment: A pusztulásból is ki lehet emelkedni, erre versed a legjobb példa.



Hozzászóló: szhiporka
(Ideje: 03-10-2022 @ 12:30 pm)

Comment: s nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó égi felleg



Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 03-11-2022 @ 08:55 am)

Comment: Szomorú a valóság, és versed jól jeleníti meg ezt az állapotot. Szeretettel olvastalak.



Hozzászóló: zsoloo
(Ideje: 03-20-2022 @ 07:19 pm)

Comment: Most is és máskor is igyekezni kell szétválasztani az embert az őt leuraló őrült embergyilkos szellemiségtől. Ez egy fontos szempont mindig, minden írás kapcsán.A másik a hitelesség. ez az, amire leginkább törekednie kell a krónikásnak, az írónak, aki ugyanakkor megmarad szubjektív szemlélőnek is.