2004. május 30., vasárnap

Leánydal

Kellemesen ringat a kékhullámú nyár
Vajon ott a parton álmod reám vár?
Vagy csak fürkészve kémleled az eget
Hol egy huncut kölök sárkányt ereget?

De jó volna végleg elmerülni Benned
Lemosni lelkemről a reá ragadt szennyet
Bűzös neonlámpák izzó hordalékát
Derekad ölelve, mint az élő fát

Szemed kék vizében úszni megtanulni
Ajkad tüzeiben hevedtől barnulni
Tiéddé válni, mint a szép emlékek
Melyeket mosolyom retinádra éget

Bimbóhegyem nyíló rózsa-tüskeként
Megkarcolná tested, s szemedbe fényt
Vágyat, tüzet, csókot, sejtelmeket vinne
Óh én leányszívem, mindent-mindent hinne

De jó volna innom hűs szerelmes szavad
Rajtam átcsobogna, mint egy szelíd patak
Lehullnának rólam a mindennapi láncok
Ha tudnám, hogy a parton Te vársz reám ott


- egy leány dala 'A' fiúnak -