2004. szeptember 23., csütörtök

Tűnődöm

Elnézem, tűnődöm, hogy a holnapok,
S a boldog szerelem, amit kapok
Egymást ölelik várva-vágyva
Elborít hangod, és hajad sátra

Meleg takaróként hull rám, illatos,
Elveszek Benned, s csókod visszahoz
Meztelen tapad gyöngyöző bőrünk
Eggyé válva dombjaink és völgyünk

Csillagod ragyog álmos fejem felett
Simogatsz és csókolsz, kettőnk helyett
Őrződ lángunk, virrasztó szívedben
Álmom, mint csónak ring vizedben.

Nincsenek megjegyzések: