tápanyag

Te vezetsz, akinek még papírja sincs,
s az autó-ajtón nincsen is kilincs,
hova száguldunk most így, eszetlenül,
s vajon túléli-e, ki melléd beült?

Tanárnak kapát, tollat az ökörnek,
hatalmi szóval hülyeséget bőget,
és rejtélyesen somolyg’ orra alatt:
hadd rendszabályozza meg, ami szabad!

Ide nem tudós, és nem bölcs elme kell,
csak ki kórusában szépen énekel,
és egyhangon velük bégeti, hogy bé…
alázattal hajol jó ura elé.

Adj bizony, mert neki újabb gyöngyre kell,
melyre párás szeme hű csókot lehell,
és megunva azt majd dobozba rakja,
míg neked nem marad enni holnapra.

Ily sofőrnek adtunk kormánykereket,
irgalom legyen velünk és szeretet,
hogy mikor mindünket feláldozni kell,
mosolyod akkor is hűséggel cipeld!

Mondom, hogy megfizetsz, gazdag, vagy szegény,
éltessen téged még a hiú remény,
a darálógépben növessz szárnyakat,
mert itt nem vagy más, mint olcsó tápanyag.

Unokámnak, ha lesz

Írni szeretnél? Írj hát!
Adok szépet a szádba.
Érzem, mint dúlnak benned,
szíved reszketve dobog,
váljon valóra vágya,
sok öröm, bátortalan.

És várod, hogy áttörjön
az ihlető pillanat,
amikor lehetsz magad,
ahogy végtelenbe jutsz.
Egyszerű sorok, tiszták,
finom, kék pasztell tinták.

Felhőt rajzolhatsz vele,
rojtjai hasonlatok,
s fodra málna levele.
Elragad a képzelet,
hagyd magad, szállj utána,
ha néznéd, mivé válna.

hét színe pántlikának,
hét petty a katicának,
csöpp nyelvét a cicának
hova vitte a koma?
csönd-levesből így nem lesz
királyi víg lakoma.

Csipkét varrni sok szóból,
csak úgy,..milyen jó dolog!
Varrni szeretnél? Varrj hát!
A cérnát tű fokába
hamar befűzöm neked,
aztán járjon ám kezed!

2022. 05. 04.

Versfolyam - Eljő a búcsú

- fullextra blog záró

Eljő a búcsú, mint jő az éj,
de csak álmodj tovább és ne félj!
Álmod holnapra mind megmarad,
majd szállnak, mint égen madarak,

szállnak szép órák emlékei,
vedrem vörös rózsákkal teli.
Nincs még egy ilyen, békés öböl,
tollamba tintát ömölve tölt.

Várok, megállok meríteni,
tizennyolc évem most temeti,
homokkal görgeti az idő,
eljő a búcsú, s majd fű kinő.