Már békén száll fészkére a dalos csalogány
Már nyugodt az est, s távol van a magány
Szívéhez búg a szellő és búj hű kedvese
Reátalált végre, s többé nem fut, nem kerese
Már nincs több kérdés, nem pusztít a harag
Már úgy lesz mindig, hogy együtt kel a Nap
S velünk játszik szerelmesen, együvé terel
Megtanít a szóra, szeretni jól hogy is kell
Már ékem lett a fényed, nemcsak holmi ezüst
Már számban érzem ízed, mikor szemet lesütsz
Mindenedre én vigyázni úgy szeretnék jól
Halljam, amíg alkony nem jő, ahogy zenéd szól
2008-02-01
1 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: prayer
(Ideje: 02-01-2008 @ 02:42 pm)
Comment: Válasz versed lenyűgöz! Csak az a "nem kerese" bántja kicsit a fülem.
Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 02-01-2008 @ 05:57 pm)
Comment: Gyönyörű válasz, kedves Zsoloo,nagyon tetszik. Egy sorral nem vagyok valahogy kibékülve, a szórend nem annyira jó szerintem:" Mindenedre én vigyázni úgy szeretnék jól". Puszi: Andi
Hozzászóló: erda
(Ideje: 02-01-2008 @ 07:36 pm)
Comment: Egyetértek az előttem szólókkal..., de mindezt leszámítva nagyon tetszik a versed! Üdv: Éva
Hozzászóló: Eroica
(Ideje: 02-01-2008 @ 07:50 pm)
Comment: Olyan jó érzés még nézni is- nemhogy olvasni-, ha két költő egy pár! Nagyon szép verseket szültetek.
Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 02-02-2008 @ 05:01 pm)
Comment: Szeretem a költészetedet...:))))
Megjegyzés küldése