2004. november 25., csütörtök

Egymásra találva

Mindegy, mi voltál
És mivé lett sok vágyad,
Hallottam: szóltál.

Most szíved kiált,
S az, mi onnan előtör,
Oly régóta várt.

Előttem van, ím:
Mosdatlan, pőrén lüktet,
Tartják karjaim.

Széttört, vagy fagyott?
Van-e, ki gondolt Reá,
Vagy rég elhagyott?:

Lelked nyúlt felém,
Könnyes volt kérő szavad
Vigyázom, ne félj!

Sírj csak, sírj bátran!
A próbát, ím kiálltad
Vak voltam, s látlak.