Prelűd halál után

Ma kéne boldognak lenni,

nem temető—síri csendben,
mint a halottnak pihenni,
csak szeretni, kit szerettem.

Csak szeretni, mint egykoron
fák, és hullámző idő közt,
és kortyolni hűs borom,
míg a lég elém sodor egy szöszt

Csak szeretni - bolondulásig
megélve minden érzést újra,
keresve, mit kíván a másik,
élni élvezettel, meg nem únva!

Csak szeretni, csokorba szedve
Kedvesem bongó szavait,
míg reggelbe áthajol az este,
s szerelme mindenre megtanít.

Csak szeretni, kit szerettem;
ma kéne boldognak lenni,
nem temető—síri csendben,
mint a halottnak pihenni.

címválasztás: Obersovszky után szabadon