Nyelvtani dolgok
Hej, de berzenkedünk mindig, amikor a nagyfejű kritikus a fájó pontunkon érint.
Mit érint! Belénk rúg! Persze joggal. Akár elismerjük, akár csak pislogunk, hogy mi is történt és főleg miért.
Az írónak illő tudomásul vennie, hogy egy adott nyelvi közegben él, alkot, létezik. Történetesen ez itt nem a szuahéli, hanem a magyar. Nyilván tudod, hiszen jártál iskolába, hogy a nyelv milyen részekből tevődik össze. Ha nem, vagy éppen külföldről érkező kezdő író lennél, akkor figyelmedbe ajánlom (többek között) ezt a kis hivatkozást:
„A magyar nyelv”: wéwéwé per per tankonyvtar pont hu per hu per tartalom per tamop425 per 2011_0001_536_magyarnyelv per adatok. html (sajnos a link közvetlen beírása nem volt sikeres) vagy mégis...
Szótárakat is érdemes bogarászni, különösen, ha fordítandó szöveg is van az alapszövegben. Az internet néha információk helyt állósága tekintetében nem megbízható. Ezért - vagy ha amúgy is szokásod - mint gyalogjáró, könyvtárkedvelő kollégának a Magyar helyesírási szabályzatot, Országh László-féle szótárat tudnám ajánlani.
Alap hibák szoktak lenni:
- kisbetűvel kezdünk mondatot,
- mondat (verssor) végén elhagyjuk az írásjelet (ha van, mert pl. áthajló sornál lehet, hogy nincs, és ilyenkor a következő sor kisbetűvel kezd),
- mássalhangzó kettőződések elmaradnak. (áll, láttam,.. stb),
- speciális esetek nem jól kezelése: pl. kötőjeles nagybetűs kifejezések – tulajdonnevek. Figyelni illik a szabályok változásait is. Én még a következő alakot így tanultam: Margit-híd. Ma Margit híd a helyes. Ld. Magyar helyesírás szabályai 1984. 11. kiadás. (2015-ben megjelent a 12. kiadás, de az előző még 2018. szeptemberéig érvényben marad.) https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest
- egybeírás, különírás,
- nem egyeztetett alakok (egyes számhoz többes és fordítva, össze nem illő ragok, stb…)
Sok esetben a figyelmetlenség oka a vakon gépelés, példáauol ez a szó, ha nem figyelsz, de a szövegszerkesztő program sem biztos, hogy meg tud birkózni a túl gyors gépeléssel.
Hogyha szólnak hozzád és szóvá tesznek efféle hibákat, járj utána, még az is kiderülhet, hogy te tudod jól, nem az, aki észrevételez. Bár ez ritka.
Kínosan oda kell figyelnem ezentúl nekem is, mert visszaolvasva észrevettem, hogy rengeteg hibát vétettem az előző fejezetek szövegeinek begépelésekor. Szerintem te is hasonló módon kezeld, ne hagyd írásodat ellenőrzés nélkül a végső beküldés előtt. Az írásaidat fogadó oldalak nem mindegyike rendelkezik utólagos javítási lehetőséggel, illetve hosszadalmas ez a procedúra: újra beküldés, szerkesztők általi jóváhagyás szükséges.
Egyre többen írnak szabadverset, prózaverset, vagy más kötetlen formát. Jó volna nem elfelejteni ilyenkor azt, hogy a szabadság nem egyenlő azzal, hogy bármit büntetlenül odatehetsz az olvasó elé. Legalább a belső ritmikai határ legyen egy sorválasztó. Magam részéről a két-három szavas, oldal hosszan át lefutó sorokat nem tekintem versnek (Mindig van kivétel persze, pl. azok a versek, ahol ez az egyik szabály.)
A másik eset a képvers: olyan kötöttséget ad a szövegnek, mely nem a nyelvtani rendet, inkább az összképet, megjelenést helyezi előtérbe.
Tanácsom neked, hogy az írásod alakjában kezdd a hagyományos formákkal, később haladj a történetileg később kialakult formák, speciális esetek felé.
Korántsem teljes értekezésem végén szeretném megemlíteni a szép magyar ízes beszédre törekvés jelentőségét. A nyelv aktuálisan létező készlete mellett felelhető korábbi, már avíttnak értékelt archaikus (=azaz régies) szókészlet is. Ezt bátran használd ügyelve, hogy kiderüljön az adott szó jelentése legalább a teljes szövegegységen belül! Néhány ilyen: cafrang, kanyó, fityelék. Keresd meg a jelentésüket!
A nyelvújítás kora óta számos nyelvtani módosulás elfogadottá vált, pl. számomra a legviccesebb a „hogy vagy” a „hogi-vagi” helyett (korábban az Y-t nem tartották magyar betűnek) Tartsd tiszteletben és kerüld az öncélú polgárpukkasztást!
Az én hitvallásom, amit megosztanék veled a következő:
„Örökségünk és jövőnk záloga: ápolni és megőrizni édes anyanyelvünk. ”
Ez minden. Ha képes vagy rá, te is az őrzőknek ahhoz a köréhez tartozol, akik nem engedik elsüllyedni, felhígulni legfontosabb értékünket, legfinomabb kifejező eszközünket a magyar nyelvet.
Kíváncsi volnék, mit tartasz fontosnak, mit emeltél ki magadnak a fenti szövegből! Ha úgy gondolod, készíts egy tevékenység-listát azokról, amiknek utána járnál, vagy gyenge pontjaidnak tartasz a nyelvtan terén.
Tedd fel kérdéseidet is! Mások is szívesen okulnának belőle.
2017, november 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése