2007. március 1., csütörtök

Hétköznapi boldogság

 Hogyha hazaérve ajtót nyit szeretet

Kandallón fa roppan, s parázzsal csendben ég
Kancsómban jó bor van, s ettem kenyeret
Ha elmondhatom: ez jó, nékem épp elég

Ha otthonom zeg-zugos erdő-rengeteg
Gondjaim kinn maradtak elfeledve rég
S fotelek párnáin nyüzsög a sok gyerek
Ha elmondhatom: ez jó, nékem épp elég

Ha olyan azt est, hogy hull, leszáll a béke
Helyére gördül minden, mint álomkerék
Párommal őrködöm az éjt hajnalig féltve
Ha elmondhatom: ez jó, nékem épp elég

S mikor pille álom megszánva, betakar
Egymáshoz simulunk, ahogyan két veréb
Kezeiden érzem, még szorítana, akar
Ha elmondhatom: ez jó, nékem épp elég

2007-03-01

1 megjegyzés:

Zsolt Kormann írta...



Fullextrán hozzászólások:


Hozzászóló: mickey48
(Ideje: 03-09-2007 @ 11:35 am)
Comment: Nagyon, nagyon szép...Ez egy Vers - ez egy Kép - élni, s érteni épp elég...


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 03-09-2007 @ 01:27 pm)
Comment: A versenyben is olvastam, ott is tetszett. Grat.: Péter.


Hozzászóló: meva
(Ideje: 03-09-2007 @ 03:15 pm)
Comment: Kedves, szép, meleghangú vers.Nagyon tetszik! Szeretettel: Éva


Hozzászóló: Audrey
(Ideje: 03-09-2007 @ 08:21 pm)
Comment: Tehetségedhez nem férhet kétség... Nagyon jó vers!!!


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 03-10-2007 @ 04:18 pm)
Comment: Gratulálok...:)))