Őszintén szólok, neked, világnak
Mint kiben elcsitultak a vágyak
Csendben itt ülök most, pihen kezem
Merengek, túl a billentyűzeten
Valami ősibb felé fordulva
Egyszerű szavakat tanulva
Színek és formák között csak sejtem
Úszik valahol tétova lelkem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése