Mint nádas közt megbúvó régi pénzeket
Odvas cölöpsorát egy elfelejtett hídnak
Minek rejtekében csér-fiókák sírnak
Eljöttem a hídhoz, emlékeddel velem
Összegyűjtött kincsem lábad elé teszem
Szorgos nép mögöttem, faragáshoz értők
Vannak köztük hídfő-állást megépítők
Kecses verssorokból ívelt gerendákkal
Köztük összekötő rímelt bordákkal
Készítenek neked verslábakon hidat
Időmérték szerint, vagy ahogyan divat
Általjössz-e rajta; képzelet pallóin
Túlra átívelő szivárvány-tartóin
Égből függő páros láncgörbéi között
Mely ünnepi ragyogó fénybe öltözött
És régi pallóid, mik elmállva fekszenek
Kedves, öreg hidam, mi lesz eztán veled
Elvisz majd a dagály, mire odaérek
Csak helyed felett köröznek a riadt csérek
Andromeda-nak, aki az origon először válaszolt.
Odvas cölöpsorát egy elfelejtett hídnak
Minek rejtekében csér-fiókák sírnak
Eljöttem a hídhoz, emlékeddel velem
Összegyűjtött kincsem lábad elé teszem
Szorgos nép mögöttem, faragáshoz értők
Vannak köztük hídfő-állást megépítők
Kecses verssorokból ívelt gerendákkal
Köztük összekötő rímelt bordákkal
Készítenek neked verslábakon hidat
Időmérték szerint, vagy ahogyan divat
Általjössz-e rajta; képzelet pallóin
Túlra átívelő szivárvány-tartóin
Égből függő páros láncgörbéi között
Mely ünnepi ragyogó fénybe öltözött
És régi pallóid, mik elmállva fekszenek
Kedves, öreg hidam, mi lesz eztán veled
Elvisz majd a dagály, mire odaérek
Csak helyed felett köröznek a riadt csérek
Andromeda-nak, aki az origon először válaszolt.
1 megjegyzés:
AMF hozzászólások:
Tupir 2005, február 10. Idő: 10:17:
Nagyon jól irsz...én sajnos csak érzelmekrõl tudok irni...Te pedig irigylésreméltó képeket festel le..gratulálok!
Dancsa József (Dodi) 2005, február 10. Idő: 08:38:
Nagyon jó a versed, azonban van benne egy kis hiba. A felező tizenkettes 4 helyen megtörik (úgy, hogy három helyen a szótagszám eleve nem tizenkettő, egy helyen pedig úgy törik meg, hogy a sormetszet nem is sormetszet, mivel a 7. szótag éppen egy szó közepében van).
"Eljöttem a hídhoz, emlékeddel velem"
Ez az "emlékeddel velem" nekem valahogy nagyon magyartalannak tűnik, akárhogy csűröm-csavarom, nekem ez idegenül hangzik.... te jössz velem, én megyek a te emlékeddel, de én magam "velem" hogy tudok eljönni?
Mindezektől függetlenül maga a vers tényleg nagyon jó lett, nagyon tetszik a szóhasználatod is, ezek a hídépítő szakkifejezések tökéletesen illeszkednek a (már ahol) nagyon jó ritmusú versedbe!
Üdvözlettel: József
zsoloo 2005, február 10. Idő: 10:35:
Kedves József!
Köszönöm az elemzést, időnként figyelek a verseim szerkesztésre, de inkább szeretném függetleníteni magam tőle, mert a természetesen lüktető ritmusnak nem feltétlenül a soronkénti egyenlő szótagszám és a pontos felezés a kritériuma, sokkal inkább a jól hangsúlyozó előadás.
"Eljöttem..." c. megjegyzésedre válaszom: emlékedet hozom magammal, tehát velem van az emléked és így jövök...Ez talán úgy is kifejthető, hogy "emlékeddel, amely velem van", csak ez rövidül, mert a "van", mint jelen idejű állítmány elhagyható, a mutatószó az "amely" pedig kikövetkeztethető...
Én egy helyen éreztem "döcögős"-nek a verset és ez az utolsó sorban levő "Csak", de ez fontos része, így nem próbáltam lecserélni másra.
üdv, várom a további észrevételeidet!
zsoló
Dancsa József (Dodi) 2005, február 10. Idő: 13:36:
Na, te csakis valami jófej csaj (vagy srác?) lehetsz, hogy így meg tudod magad védeni! Így is kell!
Én is így szoktam! :)))) A besértődésektõl ki szoktam akadni.
Szóval a lényeg:
1. Szerintem nagyon tehetséges vagy!
2. A hülye is látja, hogy ez a vers végig zsinórban felező tizenkettes, (még ha nem szándékos, akkor is,) ami négy helyen el van rontva.
3. Az "emlékeddel, amely (szerintem inkább: ami) velem van" egy helyes magyar szintagma (azaz inkább kettő és mondatbeli egység), azonban versedben, ebben a szövegkörnyezetben ez magyartalanul hangzik. Akárhogy is magyarázod. Számomra legalábbis. (De! Én is tévedhetek.)
4. Versedet -minden szavalótehetségemet latba vetve- simán fel tudnám úgy olvasni, hogy az életben nem jönne rá senki, hogy ez felező tizenkettes, azaz pontosabban arra nem jönnének rá, hogy ez a felező tizenkettes el van rontva... Ebben az egyben igazad van! :) AZONBAN! ... A vers, mint vers (ellentétben a zenével) kétféle formájában él és létezik. Leírva és hangosan (akusztikusan) elõadva. És sajnos (pláne most a XXI. sz.-ban) a vers írott formája elterjedtebb, mint a hangos szavalás. Leírva pedig simán kijön, hogy a felezõ tizenkettes.... szóval, érted? :))) A zenét csak azért írtam ide, mert mindenki tudja, hogy az emberek operába járnak, meg CD-ket hallgatnak, holott ehelyett "elolvashatnák" a kottákat is, mégsem teszik. (Kivéve Beethoven, de õ süket volt.) Megint más kérdés, hogy a CD a legolcsóbb, és vajon a kotta vagy az Operába-járás a drágább? :)))
5. Az nyilván megint a te tehetségedet és zsenialitásodat dicséri, hogy eleve szótagszámlálás nélkül, kapásból megalkottál egy felező tizenkettes ún. magyar (v. nemzeti szótagszámláló, ütemhangsúlyos) verset.
6. Ha ki kellene választanom az AMF-en a legtehetségesebb költőket és a legjobb verseiket, ez a vers biztos benne lenne a kiválasztottakban!
Üdvözlettel és tisztelettel: József
Megjegyzés küldése