A kisasszonynak születésnapjára

Lépek egyet tovább, s arra gondolok,
történt már sok minden, s még egy pár dolog.
Évek múlnak, s velük, minek múlni kell,
egyre több emlékre hűs párát lehell

ajkam. S nyílna szóra: egykor tudtalak,
ismerősöm voltál, csudás pillanat;
volt csatározás, volt öröm, számtalan,
és hosszú éjszaka, minek száma van.

Szavakkal játszottunk, festve álmokat,
tökéletes volt az első változat.
Itt ismertelek meg készülő jövő,
itt mondtunk ki igent, egyszer én és Ő.

Tovább lépek egyet, felnőtt már e lány,
csábos vonzerője még ma is talány,
tizennyolc tavaszunk szép mesébe ring,
tudom, hogy rám nézve megihlet megint.

/Hendekaszillabus/ vagy csak majdnem, de az akart lenni...

2021-10-17