Újra ősz: vörös-sárgásbarna tintái lassan belém folynak
A fáradt őzek – tudod – most is élés után barangolnak
Áll a tó vize, halott, s óvakodva lépdel az ember, halk szavú
A fáradt őzek – tudod – most is élés után barangolnak
Áll a tó vize, halott, s óvakodva lépdel az ember, halk szavú
Újra ősz van, fázom, lehelletem már kilátszik a hidegben
Az ablak előtt kis madarak gyűlnek magos etetőre
Tejfehér, nyirkos köd rak fészket hajnali zsupptetőbe
Nyár-ízet idéz, s emlék bolyong a borongó szívekben
Újra ősz van, hangos sorokra békéltek tesznek pecsétet
Behúzódnak már vackaikba az álmodni vágyó állatok
Utánuk kapva hiába szólongatom őket szelíden, várjatok!
Lezárt szavaknak mézein feküdve őrzik már a szépet
Újra ősz van, ősz, s hogy nem tél még, kicsiny vigasz
Száraz gallyak roppanására feszült gida inal el hirtelen
Ismerős ligetre nyugvó nap von csorduló ezer színt nekem
Szeretném mondani minden tűnt órára, hogy jó volt, s igaz
Újra ősz van, látod? Tovatűnik majd ez is, készítve helyet
Fagytövisen szikrázó, megemésztő, kíméletlen télnek
De halld, ma szemerkél még, cseppjei a tetőn halkan zenélnek
Hogy emlékezni ne feledd, mi elmúlt, s hogy vár újra kikelet
1 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: Tupir
(Ideje: 10-11-2006 @ 04:42 pm)
Comment: Újra ősz van,s én vacogva várom a hideg telet/ Kezemre kesztyűt köt a szavakból font meleg/ Nyakamba tarka sálat kerít egy simogató kéz/ köd fátyolos szemem sok nyári emléket felidéz.
Hozzászóló: Eroica
(Ideje: 10-11-2006 @ 05:47 pm)
Comment: Ehhez a vershez nagyon jó rendezőelv a a szöveg hosszú sorokra tagolása. Számomra ezzel is az idő örökkévalóságát, az örökös körforgást érzékelteted. Üdvözlettel: Erika
Hozzászóló: zsuka49
(Ideje: 10-11-2006 @ 07:15 pm)
Comment: Ősz van bizony, s én szeretem.!:))) Szép képekben festetted le!:) Zsuzsi
Hozzászóló: kisssp
(Ideje: 10-11-2006 @ 10:49 pm)
Comment: Gyönyörű szép, mívesen megírt őszi vers. Hangulata, formája nagyon jó! Gratulálok! Üdv.: Péter
Hozzászóló: piroman
(Ideje: 10-12-2006 @ 09:33 am)
Comment: Szép.
Megjegyzés küldése