Szívem ver még,
nincs más hírem,
csak elvagyok,
mint fűben alma,
elesve fájától,
kissé elhagyott.
Mely sün élelme,
megérett gyümölcs,
mit enni kéne
szájszélen csurgó
mohó éhhel,
ezt mondta a bölcs.
Édes az íz, tán
nem neked való,
ki fanyart szeretsz,
s hogyha hull a hó.
Lábad földig leér,
fekete vagy fehér.
A vers egyszerű,
elolvasod, lehet.
Egyszer és bezárod.
Aztán vársz éveket.
Majd megérint, megérted,
s megérik a nedű
1 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: fényesi
(Ideje: 07-08-2021 @ 12:30 pm)
Comment: Én elolvastam. Most. De hiszen úgy van (majdnem) minden, hogy évekig várunk arra, hogy megértsünk valamit. Jó esetben! Aztán van, amire hiába. Üdv.fTJ
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 07-08-2021 @ 07:39 pm)
Comment: Az egyszerűség mindig valami szépséget rejt... mint ahogyan a versed is. A szíved ver. Érezd, hogy ez természetes, és sokáig így is marad. ... azért mégsem minden fekete-fehér. :) Örömmel olvastalak. Vox
Hozzászóló: Julianna
(Ideje: 07-09-2021 @ 08:23 am)
Comment: Egyszerű versike, de engem megfogott. Elgondolkodtató. Az egyszerűség mögött gyakran igazi emberi dolgok, érzelmek rejtőznek. Tetszik! :-) Edit.
Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 08-17-2021 @ 08:40 am)
Comment: Nem először olvasom, és igazad van, érnie kell ennek a versben bennem, mert bizony nem is olyan egyszerű vers ez. aLéb
Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 08-24-2021 @ 11:46 am)
Comment: Én még visszajövök. :)))
Megjegyzés küldése